Magyarországon a KSH adatai szerint 2021-ben rekordmennyiségű, 5,57 ezer tonna retek termett, ami 40 százalékkal volt több, mint az előző évben. Magyarország nem számít jelentős szereplőnek az európai piacon, hiszen az Európai Unióban évente 245-255 ezer tonna hónapos retket termesztenek.

 

A termelés ráadásul több országban is szinte egész évben folyamatos a zárt termesztőberendezésekben, a „salátagyárakhoz" hasonló módon ezeken a helyeken mondhatni „retekgyárak" jöttek létre.

 

A hazánkban termesztett hidegtűrő hajtatott zöldségfajok közül a retek a második legjelentősebb a saláta után. Mintegy 100 hektáron termelik, főként kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fólia, illetve síkfólia és fátyolfólia alatt.

 

A hazai retektermelés fókusza Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében van. Fontosságára utal, hogy a belföldi hónapos retek a Budapesti Nagybani Piacon egész évben jelen van.

Tavaly az első 12 hétben a csomónkénti termelői átlagára 215 forint volt, ami 14 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Eközben az olasz importból származó hónapos retek nagykereskedelmi ára ennél lényegesen nagyobb mértékben, 38 százalékkal nőtt, de a csomónkénti 187 forintos ára így is alatta maradt a hazainak.

 

Idén pillanatnyilag csak az első kilenc hét adatai állnak rendelkezésre, amelyekből az látszik, hogy a hazai retek csomóját 243 forintos, az olaszországit pedig 190 forintos átlagáron kínálták, így a belpiaci ára 6 százalékkal nőtt, az import csomós reteké viszont 5 százalékkal mérséklődött az 52 héttel korábbi árakhoz képest. Mivel ebben az időszakban tovább bővül a hazai felhozatal, így hasonlóan a korábbi évekhez az import idén is hamarosan kifut a kínálatból.

 

Ahogy a hazai hónapos retek, úgy a belföldi újhagyma (más néven zöldhagyma) is egész évben megtalálható a nagybanin, és hasonlóan a hónapos retekhez a kora tavaszi bővülő hazai felhozatal fokozatosan kiszorítja az importot.

Magyarországon mintegy 130 hektáron termesztenek újhagymát, ahonnan éves szinten kétezer tonna körüli mennyiséget takarítanak be. Az újhagyma termelői ára a tavalyi első 12 hétben 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, és így elérte a 255 forintot. Az Olaszországból származó újhagyma nagykereskedelmi ára is ezen a szinten volt, 253 forint csomónként, de ez az ár 32 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi.

 

Az újhagymaárakban idén megfigyelhető, hogy eddig jobban szétvált az import és a hazai, az utóbbi erőteljesen emelkedett. Március 7-én az külföldről behozott első osztályú újhagyma csomónkénti ára 230 és 260 forint között mozgott, míg a belföldi első osztályú terméké ennél magasabb és szélesebb ársávban, 280 és 350 forint között volt kapható.

A húsvéti asztal nélkülözhetetlen zöldsége a torma is, és az üveges, gyári verzió helyett sokan készítik inkább házilag a reszelt tormát.

 

Magyarországon az elmúlt években 1100–1400 hektáron termeltek tormát, ami kiemelkedőnek számít az EU-ban. A megtermelt torma mennyisége 8,8 ezer és 11,1 ezer tonna között váltakozott, termésátlaga pedig 6,7–8,9 ezer tonna hektáronként között alakult.

 

A termés nagy része exportra került, ennek a több mint 70 százaléka Németországba és Lengyelországba irányult.

 

Az elmúlt évben csak mérsékelten emelkedett a torma ára: a Budapesti Nagybani Piacon 2023-ban a belföldi friss torma átlagos termelői 1163 forint kilogrammonként volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Idén az első kilenc héten kilónként 1232 forintos áron volt jelen a kínálatban, míg tavaly ebben az időszakban még nem is jelent meg a nagybanin hazai áru.

 

forrás: agroinform.hu