Ukrán gabonaexport - Uniós eszközök nélkül nem kezelhető a probléma

2023. április 25. 08:46
A héten felgyorsultak az események az Ukrajnából a szomszédos országokba exportált gabonával kapcsolatban. Hírek szerint a Mezőgazdasági és Halászati Tanács április 25-ei ülésére új javaslattal és az előzőnél nagyobb összegű kompenzációval készül a Bizottság. Nagy István agrárminiszter az előzményekről, az érintett országok közös fellépésének szükségességéről nyilatkozott a Magyar Mezőgazdaságnak.
Ukrán gabonaexport - Uniós eszközök nélkül nem kezelhető a probléma
Nagy István agrárminiszter a napokban jelentette be, hogy Lengyelország után – átmenetileg – hazánk is megtiltja a gabona, az olajos magvak és még néhány mezőgazdasági termék behozatalát Ukrajnából. Nem sokkal később Bulgária és Szlovákia is hasonló intézkedést rendelt el, Románia viszont nem függeszti fel az importot, de kiegészíti az ukrán gabona miatt nyújtott uniós kártérítést. Hírek szerint a Mezőgazdasági és Halászati Tanács április 25-ei ülésére új javaslattal és az előzőnél nagyobb összegű kompenzációval készül a Bizottság. Nagy István az előzményekről, az érintett országok közös fellépésének szükségességéről nyilatkozott a Magyar Mezőgazdaságnak.
 
Hónapokkal ezelőtt teljesen más célból szorgalmazta hazánk is az ukrán gabona kiszállításának lehetőségét, a szárazföldi gabonafolyosó működését. Mi volt az oka annak, hogy nem a célországokba, a világpiacra jutott el ez a gabona, hanem a környező országokban ragadt?
 
Kezdjük ott, hogy tavaly nyáron az orosz-ukrán háború következtében az ukrán kikötőket lezárták, ami az egész világot érintő élelmezési válsággal fenyegetett. Az Európai Unió szolidaritási folyosók felállítását kezdeményezte, amit Magyarország is teljes mértékben támogatott.
 
A cél az lett volna, hogy megkönnyítsék az ukrán áru importját Afrika és Ázsia egyes régióiba, ahol erre óriási szükség van.
A szárazföldi folyosók azonban nem érték el ezt a kitűzött célt. Az Ukrajnából érkező árut nem szállították tovább az eredeti célországok felé. Az a szomszédos EU tagállamokban ragadt, és lehetetlenné tette az itteni gabona és olajosmagvak értékesítését, jelentős kárt okozva a termelőknek, így a magyar gazdáknak is.
Brüsszel azt ígérte, hogy az ukrán gabonát az afrikai országok és a Közel-Kelet élelmezésére szállítják tovább, de ez nem történt meg. Ez azt jelenti, hogy a nagy nemzetközi gabonakereskedő cégek most ukrán terményt szállítanak a magyar gabona hagyományos uniós és unión kívüli exportpiacaira is, ami érdemben csökkentette a keresletet a hazai termelők áruja iránt, és leszorítja a termelői árakat. Az ukrán gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt, illetve sok esetben tiltott termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, így az nyomott áron érkezik térségünkbe. Az Európai Bizottság január végén elismerte, hogy komoly piaci zavarokat okoz az Ukrajnából nagy mennyiségben beáramló gabona, ám konkrét intézkedést egészen mostanáig nem javasolt a kialakult helyzet kezelésére.
Ez a helyzet milyen károkat okozott ezekben az országokban, különös tekintettel hazánkra, gondolok itt az árak csökkenésére, a tározókban maradt hazai gabonára. Vannak-e adatok ez utóbbi mennyiségéről?
 
A hazai gabonatárolókban lévő terménymennyiségre vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok. A piaci információk alapján nagyobb a telítettség a keleti országrészben és kisebb nyugatabbra. A várhatóan jó 2023-as hazai termés, a még eladatlan tavalyi termés, valamint a gazdasági szereplők által importált ukrán áru együttes raktározása egyes régiókban raktárkapacitási korlátokba ütközhet. Egyedileg függ attól is, hogy egy-egy gazdálkodó a tavalyi esztendőben még magas árakon értékesítette-e az előző évi terményét vagy kivárt vele.
 
A gabona nem az egyetlen ukrán termény, amelyik megzavarta az uniós piacot. Mely termények esetében érezhető még piaci zavar? Kérem, ejtsen szót azokról is, akik esetleg a haszonélvezői a helyzetnek.
 
A most teljes körű vámmentességet és szabad árubehozatal előnyeit élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra a gabonán kívül nagy mennyiségű baromfit, tojást, mézet és még sok más mezőgazdasági terméket kezdett nagy mennyiségben exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket, leszorítja az értékesítési árakat. A helyzet nyertesei viszont alapvetően nem Magyarországon vannak, hiszen ebből előny az ukrán gabona kereskedőin túl azoknál az európai vállalkozásoknál van, akik eddigi alapanyagforrásaikat ukránra cserélték.
 
Az Európai Unió milyen számítások alapján döntötte el, mely országok részesülhetnek kompenzációban?
 
Először arról volt szó, hogy csak Lengyelország, Románia és Bulgária kap több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget március végén. Úgy gondolom, hogy ez a döntés súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik, az EU ismét kettős mércét használt hazánkkal szemben. Azt mondták, hogy nálunk nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést, ami egyértelmű tévedés.
 
Azt is állították, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a gabonapiaci árakra, azonban elég egy pillantást vetni a tőzsdére: a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, a magyar pedig 217 euróra esett vissza.
Természetesen azonnal felszólítottuk a Bizottságot, hogy ezt a cseppet sem szakmai, hanem jóval inkább politikai döntést vizsgálja felül. A Bizottság jelezte, hogy egy második támogatási csomag is készül, amely minden szomszédos tagállamra vonatkozik majd. A második csomag Ursula von der Leyen friss bejelentése alapján várhatóan 100 millió euró nagyságrendű lesz. A piaci problémák nagyságrendjét látva ez inkább tekinthető szimbolikus lépésnek, semmint érdemi megoldásnak.
Az eddigi hazai intézkedések, a szigorú minőségi ellenőrzések milyen eredménnyel zárultak, és elégségesnek tekinthetők-e?
 
Eddig már több esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát és ugyancsak több minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően. Két esetben szójaszennyezettséget is találtak.
 
Az ukrán fél javaslatára átmenetileg leállítják a Lengyelországba irányuló gabonaexportot – jelentette be április 7-én Robert Telus új lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter. Majd április 18-án az ukrán és a lengyel fél megegyezetett abban, hogy egyetlen tonna ukrán gabona sem fog Lengyelországban maradni. Az áruk csupán áthaladnak Lengyelországon. Míg ebben az esetben egyetértés van a két fél között, hírek szerint hazánk döntését, miszerint átmenetileg mi is megtiltjuk az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát az országba, kritikával illette az ukrán agrárminiszter. Minek tulajdonítja ezt a kettős mércét?
 
Először is szeretném leszögezni, hogy mi a magyar gazdák érdekeit tartjuk szem előtt, és a magyar gazdák érdekei ezt a lépést követelték meg. A jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. Arra is felhívom a figyelmet, hogy a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására. Elvárjuk az európai mezőgazdaság tisztességes piaci viszonyainak biztosítását az Európai Uniótól.
 
Április 8-án a magyar, a lengyel, a szlovák, a bolgár és a román miniszterelnök közös levélben kérte az EB elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére. Az azóta történtek ismeretében milyen javaslatokkal utazik az április 25-ei Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésére, mit szeretne elérni?
 
Teljes egyetértés van abban köztünk, hogy folytatni kell a közös fellépést az Európai Bizottság irányába, mivel uniós eszközök nélkül nem kezelhető ezeknek az országoknak a problémája. Ha magukra maradnak a régió országai, akkor ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerülnek, hogy megvédjék gazdálkodóikat.
 
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Precíziós gazdálkodás: csak amennyit kell, nem többet és nem kevesebbet

2023. május 30. 13:11
Számos termelő a legutóbbi digitális pályázatnak köszönhetően most mélyíti el eddigi precíziós technológiáját, hogy a legkevesebb pazarlással és a maximális bevétel opciójával gazdálkodhasson.
 
Az utóbbi évek drasztikus energia- és inputanyag-áremelkedései rákényszerítik a gazdákat arra, hogy termőtalajaik igényeinek megfelelően juttassák ki a tápanyagot, ehhez azonban szükséges, hogy a termelő ismerje talajai termőképességét. Ezt hozamtérképek és talajelemzések összevetéséből tudhatja meg.

ÁGAZATI STRATÉGIÁRA VAN SZÜKSÉGE A DÍSZKERTÉSZEKNEK

2023. február 17. 11:31
A tervezhetőség, a kiszámíthatóság és a hosszú távú fenntarthatóság érdekében ágazati stratégia megalkotására van szüksége a díszkertészeknek - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete konferenciáján ma, Tapolcán.